Ritával, még januárban ült le a Hunger magazin stábja, hogy interjút készítsen vele, amihez – természetesen – egy fotósorozat is készült vele. A mai napon pedig, megjelent az interjúból egy kis ízelítő, illetve a címlap és néhány kép is. Ahogyan azt már Ritatól az extrémebb stílust, ez a fotósorozat is tartalmaz ehhez igazodva képeket. Egyelőre, 5 darab kép jelent meg, plusz a címlap.

Rita Ora nem ismer határokat.

Nézd meg a 34. számunk címlapsztoriját Rita Orával. Énekesnő, színésznő, tervező – a londoni,aki mindent tud. És ezért soha nem fog bocsánatot kérni.

„Imádom a Rankin stúdiót” – mondta Rita Ora. Néhány nappal a multihifis fotózás után vagyunk, és ő foglalt és elfoglalt. Miközben arra készül, hogy Kylie Minogue-ot támogassa az ausztrál énekesnő Tension Tourján, és Henry Cavill és Sterling K Brown oldalán forgatja a Voltront, Ora egy kis időt szakít arra, hogy legújabb vállalkozásáról beszélgessen. Előtte azonban a Let You Love Me énekesnője megenged egy kis visszaemlékezést a sztárság előtti időkről:

„Az egyik első magazinborítómat [a Rankin Studiosban] készítettem. És úgy éreztem, hogy is mondják? Otthon éreztem magam, tényleg.” 2025-ben visszatért Kentish Townba, és úgy találta, hogy ez az érzés nem változott. Egy dolog azonban ezúttal is figyelemre méltó, mégpedig a címlapsztár ruházata: Ora a Primarkkal nemrégiben közösen készített terveiben pompázik, amit az énekesnő a „legbüszkébb” és „legtermészetesebb” együttműködésének nevez.

Ora számára a Primark kollekció egy óda a tinédzser éveihez – a napok, amikor a webáruházban turkált az iskolai egyenruhától a randevúhoz való megjelenésig. „Amikor bejelentettük a partnerségünket – emlékszik vissza -, minden arról szólt, hogy miért. És úgy gondolom, hogy a történet olyasmi, ami ki fogja állni az idő próbáját, mert igaz és valós„.” Ora az üzlethez való kötődését egy „legjobb
baráthoz hasonlítja [a] ruhák formájában” – valami, amire lehet támaszkodni.

„Olyasmit akartam adni a rajongóimnak, ami szórakoztató, szexi és divatos” – folytatja. „És nem szabad, hogy korlátok közé szoruljanak az emberek, hogy a lehető legjobban érezzék magukat, még akkor sem, ha [valakinek] más az árfekvése. A rajongóim nem olyan emberek, akik órákig állnak sorban az igazán high-fashion üzletek előtt. A rajongóim olyanok, mint én – valódiak, földhözragadtak és szorgalmasak.”

A „földönfutó” valójában találóan jellemzi A szürke ötven árnyalata sztárjának kezdeteit. A családja Koszovóból menekültként költözött Notting Hillbe, amikor ő egyéves volt, így Ora erős közösségi érzéssel és a „hustling” iránti hajlammal nőtt fel. „Nagyon szerencsés voltam, hogy Portobellóban nőttem fel” – mondja.

„Végtelen mennyiségű emberrel találkoztam, és mindig történt valami. Sokat tanultam a takarékos vásárlásról és arról, hogyan kell türelmesnek lenni és átkutatni ezeket a szatyrokat – megtanultam, hogyan kell tolakodni és alkudozni, hogyan kell lealkudni az árat.”

A divat szempontjain túl azonban Ora a nyugat-londoni környéknek tulajdonítja, hogy egyszerűen „megértette az életet”. „Csak azért, mert a kreativitás és az etnikum keveredő fazekában voltam” – mondja. „Annyira hálás vagyok, hogy ott nőhettem fel, és megtapasztalhattam ezeket a hihetetlen művészi embereket, nyelveket és ételeket”. Ez életének egy olyan része is, amelyhez Ora még mindig nagyon kötődik. A szülei meglátogatásától kezdve a szülei kávézásán át a
megállásáig, hogy köszönjön a bódékban dolgozóknak, még mindig szeretettel hivatkozik Notting Hillre, mint „otthonára”.